MeTime

A nővérem húga /Jodi Picoult/ – Spoiler

Jodi Picoukt majdnem összes regényét olvastam, és “A nővérem húga” című regénye az abszolút kedvenceim egyike.

Sara és Brien Fitzgerald élete megváltozik, amikor legkisebb lányuknál Katenél leukémiát diagnosztizálnak. Amikor kiderül, hogy a szülők és legidősebb fiúk Jesse nem bizonyulnak megfelelő donornak a család egy sajátos megoldást választ, hogy megmentsék Kate életét.

Annát genetikai vizsgálatok után választották ki, hogy nővére tökéletes genetikai másolata legyen. Születése pillanatában nővérét már előkészítették az őssejtek befogadására. Anna ekkor válik első alakalommal donorrá és ezt követően Kate valahányszor a kórházban kerül Anna is ott köt ki.

Anna: „Mikor kicsi voltam nem az volt a nagy titok, hogy csinálnak gyereket, hanem hogy miért. Én egy nagyon speciális célból születtem nem egy olcsó bor a telihold vagy a pillanat heve miatt. Azért választottak éppen engem, hogy megmentsem a testvéremet.”

Anna 13 évesen ügyvédet fogad és a teste feletti önrendelkezés miatt pert indít a szülei ellen.

Számomra nagyon érdekes annak a szemléltetése, hogy egy ilyen gyermekjogi per milyen problémákat feszeget. Legelsősorban az anya reakciója érdekes mikor értesítik. Az anya sajnos nem is próbálja meg Anna szemszögéből nézni a helyzetet.

Anna nővére Kate minden nap küzd a betegségével, a halál gondolatával. A fiziológiai következmények mellet befolyásolja életének minden területét, a iskolai életét, a társas kapcsolatait. „Én vagyok a leukémiás lány.”

Van a regényben egy jelenet, amikor az udvaron focizik a család és a labda Kate-hez kerül, Jassae pedig a földre teperi a játék közben. Persze a szülők leszidják, de Kate boldogan felnevet, mert végre valaki elfelejtette, hogy beteg két percig átlagos gyerek lehetett.

Jesse a legidősebb gyerek és a deviáns viselkedési formák széles skáláját reprezentálja. Érdekes, hogy első olvasásra mellékszereplőnek gondolnánk, pedig akár ő is lehetne a regény főszereplője. Ő a szülői elhanyagolás mintapéldája, aki valahogy elveszik a rendszerben.

Anna: „Nem mintha a szüleim nem törődnének Jesse-vel, hogy mibe keveredik folyton. Épp csak nincs idejük igazán foglalkozni vele, mert ő, mint probléma csak sokadik a listán.”

Brien látja, hogy Kate betegségén kívül is vannak a családban problémák. Ezt azonban feleségével nem beszélik meg, és igazából nem is tesz ellene. Én úgy láttam őt, hogy nem tud megbirkózni azzal, hogy tehetetlen lánya betegsége és a családi élet széthullásával szemben így  a munkájába menekül.

Sara életének minden pillanata Kate életének a megmentése köré szerveződik. Én az ő karakterét nem szerettem, fájó volt olvasni, hogy feláldozná egyik lánya életét, hogy megmentse a másikat. Nem látta Annát önálló gyermekként.

Sara: “Mindent tudok erről a babáról a nemétől kezdve a kromoszómái elrendezéséig… és még nem választottunk nevet, pedig kilenc hónapos terhes vagyok.”

A tárgyaláson a bíró próbálja megkímélni az anyát hogy, ne menjenek végig fájdalmas emlékeken, de ő is felismeri, hogy eddig csak Kate szemszögéből kezelték a szülők és az orvosok az esetet.

  • Campbell: Ön Anna engedélyével hagyta, hogy tűt szúrjanak a lánya karjába? Igaz, hogy valakinek le kellet fogni Annát, ezt ön önkéntes részvételnek nevezi? Hány éves volt Anna ekkor?
  • Sara: Kate 9 éves volt..
  • Campbell: Nem ezt kérdeztem, hanem hogy Anna hány éves volt.

Szeretem, hogy az író részletesen bemutatja az egyes szereplők szemszögét, de nem foglal állást egyik szereplő mellet sem, ránk bízza azt, hogy kivel azonosulunk. Valósághűen mutatja be a szereplőket és a köztük lévő konfliktusokat, olvasás közben minden szavát elhiszem. A legizgalmasabb rész a regényben, számomra a tárgyalás volt, ettől csak még életszerűbb a történet.

A könyv végét nem árulom el.

Azok számára pedig, akik meg akarják spórolni az időt azzal, hogy megnézik a filmet üzenem, hogy eltér a könyvtől. Őszintén szólva örülök, hogy a filmet is láttam mert mind a két befejezést érdekesnek és jónak tartom. Azon ritka esetek egyike amikor nem szörnyülködök, hogy eltértek a könyvtől. Csak ajánlani tudom a könyvet és a filmet is.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!